Erdős Géza alkotó korszakának jelentős részét töltötte Pomázon. Leszármazottai ma is itt élnek. Festészetében a környék tájai is megjelennek.  A festői munkásságát művészettörténeti szakirodalom számontartja. Művei főként impresszionista jellegű tájképek és figurális kompozíciók. Számos művét őrzi a

Merényi László Pomáz szülötte, kisgyermekkora is ide kötődik, amikor a gyermek még igen nyitott a mesevilágra. A soknemzetiségű Pomáz valóságos élő kincsesbányája volt ennek a mesevilágnak, mely vélhetően meghatározta Merényi László felnőttkori meseszeretetét és gyűjtőszenvedélyét. Munkássága, fennm

A pomázi születésű Horváth Zsuzsa szellemi hagyatéka, zenészi pályája, és általában a cigányzene nemzeti értéket képvisel. Mind a Rajkó Zenekar, mind a 100 Tagú Cigányzenekar (utóbbi teljesítménye Hungarikum) jó hírünket viszi a világban; Horváth Zsuzsa mindkettőnek tagja volt. Saját korában az egy

Bölcskey Ferenc festőművész élete több szálon kötődik Pomázhoz. Munkái között az olasz táj mellett megtalálhatók a környék tájai (Csobánka, Budakalász, Esztergom, a Pilis hegyvidék erdői.) Élete jelentős része kötődött Olaszországhoz, mely erősen hatott művészetére. A festői munkásságát művészettört

Kategória: kulturális örökség Jankovits Gyula szobrászművész (Bp, 1865 – Pomáz, 1934) életének utolsó 15 évét Pomázon töltötte.

Zsindelyné Tüdős Klára, a sokoldalú művészasszony, divattervezőből lett embermentő, a református egyház missziós munkása volt. Életének egy kevésbé publikus, kétéves időszaka Pomázhoz kötődik: megözvegyült édesanyja a család maradék vagyonából 1923-ban megvásárolta a pomázi Fáy kúriát, és ide költöz

A pomázi hosszúszárú cseresznye egy 20. századi gyümölcsfa fajta, melynek anyafáját első leírója, Brózik Sándor Pomázon szelektálta, ahol több hasonló típus ismeretes. Értékes, friss fogyasztásra alkalmas gyümölcsöt terem, amely fokozott szaporításra érdemes.

Radnai Miklós Magyarország 20. századi zenei életének kiemelkedő egyénisége volt. Az ő és családjának kötődése Pomázhoz vitathatatlan, a Radnai villa Pomáz épített örökségének része. Radnai Miklós Pomáz iránti szeretetét bizonyítja, hogy neves vendégeit tavasztól őszig itt látta vendégül. Özvegye ál

Luppa Péter Pomáz jeles személyisége volt. Családja és egész élete a településhez kötődik. Széleskörű műveltségét egész életében az ország és szűkebb hazája, Pomáz javára kamatoztatta. 1875-től 1904-ig volt a magyar országgyűlés tagja, ezzel az egyik leghosszabb képviselőséget mondhatta magáénak. S

Dr. Szalai Tibor pomázi származású geológus a Magyar Állami Földtani Intézet volt igazgatója, egyetemi magántanár, a föld- és ásványtani tudományok kandidátusa, a Magyarhoni Földtani Társulat tiszteleti tagja volt. geológusi pályáját, munkásságát számos szakmai publikáció fémjelzi. Szakmai és emberi

Szakíróként Szilády Zoltán széles körben ismert, megannyi és jelentős, mindenekelőtt állattani munkája - tanulmánya - jelent meg, nehezen számolhatók össze tankönyvei is. Foglalkozott általános faunisztikai és ökológiai problémákkal, a néprajz és élettudományok történetével. Szilády Zoltán a tudomán

Az ONCSA program a II. világháború küszöbén egy példátlan – azóta is egyedülállóan sokoldalú támogatási rendszer volt a nagycsaládosok számára. A program szervezettsége is példamutató volt, mind a felmérések, mind az irányítók és a mentorok képzése tekintetében. A kivitelezés közben felmerülő tapasz

Alföldi András élete szorosan kötődik Pomázhoz, élete első két évtizedében Pomázon élt a szülői házban, de házasságkötése után is gyakran látogatott haza özvegy édesanyjához, testvéréhez. Alföldi András életútja példaértékű, nem csupán annak bizonyítéka, hogy valaki a magyarországi tudományos életbő

Dr. Tiszolczy Lajos, mindenki „Lajkó bácsija”, évtizedeken át, viharos történelmi időkben volt a tágabb értelemben vett környék körorvosa. Sok család személyes kapcsolatot ápolt vele, köztiszteletnek és közszeretetnek örvendett és helytállásával sokaknak példát mutatott. A helyi orvosok és egészségü

Kategória: kulturális örökség Mattyók Aladár (Pomáz 1879. dec. 28. – Budapest 1960. febr. 3.) az egyik legtermékenyebb magyar sportépítész.

A Luppa család az egyik leggazdagabb pomázi szerb család volt. A családtagok jelentős szerepet játszottak Pomáz gazdasági életében a századfordulón. Bizánci, klasszicizáló stílusban épült mauzóleumuk a település határában, a Klissza-dombon áll, a temetővel szemben. Az épület a többszörös rongálá

Az 1903-ban megalakult Önkéntes Tűzoltóság féltve őrzi történetiségének szellemi és tárgyi emlékeit, hagyományait, a muzeális értéket képviselő régi eszközöket, emellett mára kiemelkedően korszerű lett felszereltségük, tűzoltó-technikai és szakmai jelenlétük. Tűzoltónak lenni a falu közösségében min

Dr. Steller Mária, a kivételes képességekkel és szervezőkészséggel megáldott nő nehéz történelmi körülmények között tett tevékeny tanúságot szociális érzékenységéről. Egész életét a védelemre szoruló gyermekek és családok megsegítésének szentelte. Tette mindezt abban a korban, amikor még nem volt je

Marschalkó Béla a magyar szecesszió jeles építésze volt, munkásságának szép példája a szülei számára megálmodott, Pomázon található villa, ami mind épületileg, mind épületgépészetileg eszenciája volt a korabeli építési kultúrának. Az Orgona utcában lévő tiszta, erdélyi-magyar stílusú villa, melyet M

A településképet jellemző egyedi fedett nagykapuk.

Pomáz műemlékekben szegény, ezért különösen értékes és becses ez az 1519-ből származó, viszonylag épen maradt pasztofórium töredék, amely nem pusztán a pomáziak számára értékhordozó, hanem mint az az adatokból kiderült a világ e korszakot kutató tudósainak figyelmét is ráir

Füzesséry Árpád volt a magyar úszósport egyik úttörője s az egyik legnagyobb népszerűségre emelkedett sportág, a vizipóló meghonosítója. A Lágymányos híres, sok úszónagyságot felnevelt klubjának, a Magyar Úszó Egyesületnek (MUE) volt a pionírja.

Kategória: Kulturális örökség A közel 300 m magas Meselia hegy keleti lejtőjén emelt Wattay- Teleki kastély, mintegy 250 évvel visz vissza Pomáz történetében. Mai formáját 1927 és 1930 között nyerte el, amikor gr Teleki József és ifjú felesége ide költözött és Pomázon élt 1956 novemberéig.

Steller Antal (1867-1934) – a magyar mérnöki kar nemzetközi hírű kiválósága, feltaláló a századfordulón megreformálta a városi kötöttpályás közlekedést. Szaktudására már egyetemista korában felfigyelt a Siemens cég. A Budapesti villamosközlekedés megteremtését követően a világ nagyvárosai bízták meg

Szilárdfyné Szalay Margit iparművész Pomáz szülötte, itt élte le az életét. Művészként méltatlanul és igaztalanul mellőzték, de dolgos élete példa, hogy hogyan kell ezeket méltósággal, lelki tartással elviselni. Munkáiból 1998-ban a helyi Művelődési Házban kiállítást rendeztek, mely bemutatta sokol

Brezanóczy doktor a környék közkedvelt és nagy tiszteletnek örvendő körorvosa volt. Gyógyította a testet gyógyszerrel, életmódi tanácsokkal; a lelkeket jó szóval. A régi pomáziak közül szinte mindenkinek van egy hozzá fűződő jó története, amit az itt lakók máig hálás szívvel idéznek fel. Sokáig eg

A műemlék templom Pomáz város egyik településképileg is meghatározó jelentőségű épülete, amely a magyarországi klasszicista építészeti stílusnak is jellegzetes példája. Pomáz és környéke legrégebbi református temploma, 1828-ban épült, és központi szerepet töltött be a környék protestánsainak életébe

Mocsáryné Fáy Mária, Pomáz jeles szülötte, a magyar útleírás irodalom első jelentős női alakja. A korban, amelyben élt, nem volt szokványos, hogy egy nő egyedül felkerekedjen, és nagy utazásokat tegyen. Útleírásai olyan világokat ismertettek meg a 19–20. század fordulójának olvasóival, amikről alig