A Kő-hegy lábainál elterülő rét egykor a Duna árterülete volt. A HÉV megépítésével a folyóval való kapcsolata megszűnt, a 60-as, 70-es években mezőgazdasági művelésbe vonták. Mostanra a természet visszafoglalta. A sík nagy része a Nemzeti Ökológiai Hálózathoz és a Natura 2000-hez tartozó terület, számos, jogszabályok alapján védett és fokozottan védett élőlénnyel.

 

A vizes területein (Kis-tó, Tófenék) tömegesen élnek itt különféle békafajok, mint pl. a barna és a zöld varangy vagy a gyepi béka. A hüllőkből a környéken a kockás-, vízi- és erdei sikló, fürge-, zöld- és pannon gyík fordul elő. A Kis-tó és Tófenék mocsári teknős állományát sajnos betelepített ékszerteknős egyedek veszélyeztetik. A Kis-tó madárvilága kis méretéhez képest igen értékes: nádirigó, nádi tücsökmadár, nádi poszáta, szárcsa, récefélék és partfutó madarak gyakoriak itt, de egyes években fehér gólya is költ a területen. Télen mindennapos vendég a szürke gém, mely gyakran a városba is belátogat.

 

Növényritkaságai a lappangó sás (Carex humilis), a mocsári iszalag (Clematis recta), hússzínű ujjas kosbor (Dactilorhiza incarnata), mocsári nőszőfű (Epipactis palustris), szibériai nőszirom (Iris sibirica), korcs nőszirom (Iris spuria), poloskaszagú kosbor (Orchis coriophora), mocsári kosbor (Orchis laxiflora ssp.palustris), és a lápi rence (Utricularia bremii).

 

Alkalmas terület lenne a Pomáz város első saját tanösvényének kiépítésére.

​

A javaslatot beadta: Pásztor Lajos.
(A javaslattevő nem járult hozzá a teljes javaslat közzétételéhez.)